- A pomerániaiak egyik legkülönlegesebb tulajdonsága az úgynevezett „rókamosoly”. Ez a kifejezés a pomik aranyos, kicsit pajkos mosolyára utal, amit akkor villantanak meg, amikor valami igazán csínytevésen törik a fejüket. Ez a „rókamosoly” olyan hatásos, hogy szinte bárkit levesz a lábáról – legyen szó a gazdiról, egy idegenről, vagy akár más kutyákról. Olyan, mintha egy kis róka titkos mosolyával hódítanák meg a világot.
- Tudtad, hogy a Titanic katasztrófája idején két pomerániai kutya is túlélte a tragédiát? Őket gazdáik mentették ki, és vitték magukkal a mentőcsónakokba. Ezek a kis túlélők bebizonyították, hogy bár kicsik, igazi harcosok.
- A pomik gyakran jelennek meg filmekben és reklámokban, mivel annyira imádnivalók és fotogének. Az egyik leghíresebb pomerániai, „Boo,” az internet „legcukibb kutyája” címet is elnyerte, és több könyvet is kiadtak róla. Boo népszerűsége akkora volt, hogy még a saját játékfigura sorozatát is megalkották róla.
- Van egy vicces kifejezés, amit a pomikra használnak: „szörnymedve” (angolul „floof monster” vagy „bear-monster”). Ez a becenév abból ered, hogy a pomik hatalmas bundája és kis, de energikus természetük miatt néha úgy néznek ki, mint egy apró, szőrös „szörnyecske,” ami a lakásban rohangál. Nehéz nem elmosolyodni, amikor egy ilyen kis „szörnymedve” épp egy játékkal a szájában futkározik körülötted.
- A pomik nemcsak cuki házikedvencek, de néhányan közülük igazi hősökké is váltak. Egy történet szerint egy pomerániai kutya megmentette a gazdáját egy tűzesetben, mert addig ugatott, amíg a gazdája fel nem ébredt, és időben el nem hagyták a házat. Nem semmi teljesítmény egy ilyen kicsi kutyától, igaz?
- A pomerániaiak bundája sokféle színben pompázhat, de vannak közöttük igazán ritka és különleges árnyalatok, mint például a levendula (lilás-szürke) vagy a fekete-tan, ami nagyon keresett a pomik rajongói körében. Ezek a színek olyan ritkák, hogy egy-egy ilyen kölyök születése szinte eseményszámba megy a tenyésztők körében.
- Bár pici, a pomi hihetetlenül lojális és védelmező. Gyakran "személyi testőrként" viselkedik, és mindenhol követi a gazdáját. Ha valaki túl közel jön, a pomi azonnal „figyelmeztet” egy éles ugatással, mintha csak azt mondaná: „Hé, állj meg! Ez az én emberem!”
- Az agility (ügyességi) versenyek nem csak a nagyobb kutyák terepe. Néhány pomerániai rendkívül sikeres ezekben a sportokban, és hihetetlen gyorsasággal és precizitással képesek végigszáguldani az akadálypályákon. A kis méretük és mozgékonyságuk előnyt jelenthet számukra a szűk fordulókban és a gyors váltásokban.
- A pomik kiváló szaglóérzékkel rendelkeznek, és néhányukat még szarvasgomba-keresésre is kiképeztek. Bár vicces elképzelni, hogy ezek a pici kutyák keresik a drága gombákat az erdőben, valójában nagyon ügyesen képesek erre a feladatra is, köszönhetően a természetes kíváncsiságuknak és kitartásuknak.
- A pomik híresek arról is, hogy szeretnek „beszélgetni” – sok gazdi szerint a pomiknak egész szókincsük van különféle ugatásokból, nyüszítésekből és morgásokból, amit különböző helyzetekben használnak. Egy pomi otthonában néha olyan, mintha egy kis zenekar játszana, ahol a kutya adja a ritmust a mindennapokhoz.
- Az egyik legaranyosabb dolog a pomerániaiakban, hogy gyakran „örök kölyök” megjelenésük van. Még felnőtt korukban is megőrzik a kölyökkutyákra jellemző arcvonásaikat és játékos természetüket, így szinte soha nem nőnek ki a „cuki kiskutya” szerepből.
Ezek a kis apróságok csak még különlegesebbé teszik a pomerániai törpe spicceket! Az apró méret és az imádnivaló külső mögött igazi kis „óriások” rejlenek, tele szeretettel, bátorsággal és egy csipetnyi huncutsággal.
